1370 körül.
Veréb Péter Erdélyben, egy ütközetben súlyosan megsebesült. Hazatért Verebélybe, a szentkúti forrásvíz segítségével gyógyult meg.
1640 körül.
Koós Pál (Gyöngyös) három gyermekének olyan izomsorvadása volt, hogy tagjaikat sem bírták mozgatni. Az orvosok nem tudtak segíteni. Az apa elzarándokolt családjával Szentkútra, feleségével együtt buzgó könyörgések közepette megmosdatták gyermekeiket, kiknek az izmai visszanyerték erejüket. A család később hálából kijavította a törökök által lerombolt kútfedőt.
1682.
Tóth Tamás (Bárkány) kondás-pásztor mindkét lábára úgy megsántult, hogy járni csak mankóval tudott. Szentkútra vánszorgott, megmosta a lábait s később (1735) már rendesen tudott járni. A mankóit Szentkúton hagyta.
1701.
Szentkúton, Nagyboldogasszony előestéjén a körmenetet hívők ezrei járták. Este nagy világosság támadt az égen s megjelent a boldogságos Szűz Mária, karjaiban a kis Jézussal, egy trónon ülve.
1705.
Almásy Ágnes sógoránál, Szteszel Kristóf úrnál egy szabólegény volt alkalmazva, aki olyan rekedten beszélt, hogy még a mellette lévő is alig értette meg. Tíz éve gyötörte már ez a baj. Almásy Mihály rábeszélésére a szolga a lutheránus vallásról áttért a római katolikusra. Gyalog elment Gyöngyösre, majd ott csatlakozott egy Szentkútra tartó zarándokcsoporthoz. A célhoz érve meggyónt, megáldozott, majd ezt követően úgy érezte, mintha valaki megérintette volna a torkát. Hazaérve csengő hangon szólalt meg.
1706.
Egy vak kálvinista asszony (Gyöngyös) Szentkúton áttért a római katolikus hitre, s látását visszanyerte. Később a rokonai unszolására visszatért az eredeti hitére s nemsokára meg is halt betegségben.
1715.
Nagy Mihály (Kisterenye) iskolamester 5 évig volt beteg. Elvánszorgott Szentkútra, megmosakodott, meggyónt és áldozatot mutatott be. Gyógyultan távozott.
1718.
Tóth Gergely (Mátraverebély) lakos elmondása szerint Szentkútra érkezett kocsin egy olyan beteg ember (Szolnok), hogy négy másiknak kellett levennie. Betették a fürdőbe s nemsokára a maga erejéből kelt fel, teljesen meg volt gyógyulva.
1720.
Szentkúton Zakariás Mihály és Maák János remeték zsolozsmát végeztek a kőkápolnában. Nagyboldogasszony ünnepe előtt, délután négy órakor másokkal együtt nagy tömeg hangját hallották, gyönyörű énekre lettek figyelmesek. Kiérve azonban csak egy-két zarándokot láttak, akik szintén nem láttak senkit.
1721.
Budán Mátyás király régi palotájában kőművesek dolgoztak. Az egyik napszámos leesett a magas állványról és eltörte a kezét-lábát. A csontjai rosszul forrtak össze, mindkét lába rövidebb lett, mankóval kellett járnia. Kocsin elzarándokolt Szentkútra és ott két hétig esedezett az Irgalmasság Szent Anyjának pártfogásáért. Lábait naponta mosdatta, míg végül azok meggyógyultak. A mankóit ott hagyta Szentkúton.
1728.
Özv. Madocsányi Pálnénak, a Kazi-család sarjának 6 éves lánya, Johanna olyan beteg volt, hogy lábra sem bírt állni. Az orvosok reménytelennek ítélték a helyzetet. Az anya egy ferencrendi szerzetes tanácsára Szentkútra vitte a lányát, ott megmosdatta a szent vízben, s a lány rövidesen meggyógyult. Az anya hálájából megfestette a Szűzanyát, előtte a térdelő lányával.
Az anya idősebb lánya, Julianna, Halácsy úr neje fél éve szenvedett egy olyan lábgörcsben, amit egy lakodalomban szerzett. A testvére gyógyulásának hatására megfogadta, hogy ő is elzarándokol Szentkútra. A fogadalom pillanatában meg is gyógyult. Az anya egy újabb képet festett, ahol a másik lány térdel apácaruhában. A kép felirata:
IVLI anna MaDocsánI In InfortVna VoVit. Liberata.
Madocsányi Julianna szerencsétlenségéből való szabadulásának emlékezetére 1728.
Özv. Madocsányi Pálné később a lányai és egy szolgája gyógyulásának emlékére ezüst pálmaágat s egy nagy ezüstszívet készíttetett.
1730.
Szentbalássy József Esztergom egyházmegyei plébános a karján olyan súlyosan megsérült, hogy nem tudták meggyógyítani. A karja elkezdett sorvadni, nagy fájdalom közepette. A plébániát is ott hagyta, mert nem tudott dolgozni. Sehol nem talált enyhülést. Az orvosok le akarták vágni a karját, de ő ezt nem engedte. Végül eljutott Szentkútra s elkezdte vízzel mosdatni a karját. A sorvadt kar elkezdett mozogni, sebe behegedt s rövidesen teljesen meggyógyult.
Egy polgárasszonyt nyavalya törte. Nyárai Ferenc keszi plébános tanácsára Szentkútra ment s ott meg is gyógyult a betegségéből.
Nemes Horváth Pál (Vizslás) Sándor József szolgálójának végtagjai megnyomorodtak, ráadásul csendes elmebetegség jelei is mutatkoztak rajta. A gyógyítása sikertelen volt. Egy nap a beteg felkiáltott: “Vigyetek Szentkútra!” Elvitték, majd a tiltakozása ellenére beletették a fürdő meleg vizébe, s ott tartották két órán keresztül. Eszére tért és a szent gyónást és az áldozást már gyógyultan végezte el.
05.14 Özv. Paulovicsné (Szécsény) matróna hét éves lánya megvakult. Megfogadta, hogy ha a lánya visszanyeri látását, elzarándokolnak Szentkútra. A lány ennek hatására rögtön visszanyerte látását. Azonnal elindultak Szentkútra, ahová mákus 14.-én érkeztek. Meggyóntak, megáldoztak, hálát adtak.
10.18. Baró Ferenc (Balassagyarmat) egy hosszú betegségből úgy épült fel, hogy megfogadta, ha meggyógyul, elzarándokol Szentkútra. A fogadalom után azonnal visszatért az egészsége és be is tartotta ígéretét.
1731.
Porovicska Mátyás (Mátraverebély) a falu határában élő korcsmáros súlyos beteg lett. Három hétig képtelen volt enni és inni. Megfogadta, hogy ha meggyógyul, elmegy Szentkútra. Felépült, majd elzarándokolt fogadalma helyszínére.
Bánhidy Ferenc (Nyék) birtokos asztalán puskapor robbant, az arcát teljesen elcsúfítva. Szentkútra zarándokolt és megmosta az arcát. Este hazafelé tartva megdagadt az arca és igen fájt, ám hazaérve az arca teljesen rendbe jött.
1732.
Özv. Madocsányi Pálné egyik fiatal szolgájának, Ábrahámnak a kezén orbánc volt. Nem múlt el az orvosságok hatására sem. Az úrnő elküldte a szolgáját Szentkútra, ahol a legény a kezét mosdatta a szent vízzel, ami meg is gyógyult.
1734.
Szentkút gondozója, lelkipásztora, Benkovics Mihály cisztercita jószágkormányzó súlyos epebajban szenvedett, nem tudott enni, inni, aludni és dolgozni. Nem fogyasztott semmi mást, csak szentkúti vizet. Meggyógyult betegségéből.
08.15. Egy férfi érkezett Szentkútra, Benkovics Mihálynak gyónta meg bűneit. A bűnbánat után elmondta, hogy lábait és kezeit már évek óta rettenetes fájdalom gyötri. Több napon keresztül tartó út után érkezett Szentkútra. A beszéd után három napon keresztül mosdatta kezeit és lábait a szent vízzel. Minden nap térden csúszva kerülte meg a kápolnát. A harmadik nap mintha késsel vágták volna el a fájdalmát, meggyógyult.
1735.
Szentkirályi Imre, a füleki Ferenc rendi zárda elöljárója érkezett Szentkútra. Néhányszor megmosta magát a szent vízzel és felgyógyult betegségéből.
Tóth Anna, 66 éves asszony elmondása szerint egy hatvani ember lánya megvakult. Az apa karjain elvitte a lányt Szentkútra, két hétig imádkozott és a lánya szemeit mosdatta, aki apránként visszanyerte látását.
Horváth Ilona úrinő elmesélte saját esetét, midőn leányként epilepsziás görcsök kínozták. Megfogadta, hogyha meggyógyul, elzarándokol Szentkútra. Fogadalma után teljesen meggyógyult, elzarándokolt Szentkútra.
Erdélyi Mihály (Pásztó) szíjgyártó elmondása szerint kisgyerek korában epilepsziás görcsöktől szenvedett. Az anyja ölbe elvitte Szentkútra s itt esedezett Szűz Máriához. Hazaérve a gyermek betegsége elmúlt.
07.15. Kollicser Mihály (Pásztó) Szentkútra érkezett feleségével és 3 éves fiával, hogy hálát adjanak a Szűzanyának. A kisfiú olyan beteg volt, hogy nem tudott napokig enni, majd a sok szenvedés megvakította. Az apa, látva az orvosok tehetetlenségét, megfogadta, hogy ha meggyógyul a fia, elzarándokolnak Szentkútra. Abban az órában meggyógyult a kisfiú.
07.24. Oroszy Ilona (Maconka) úrnő rótta le háláját Szűz Mária előtt. Sokáig nagy lázban szenvedett, melyen nem segített semmilyen gyógyszer. Megfogadta, hogy ha meggyógyul, elzarándokol Szentkútra. Abban a pillanatban elhagyta a láz a testét.
08.05. Iván Ilona (Alsószentgyörgy) nő első zarándoklatának az időpontja. Ebben az évben a nyavalyatörés olyan erővel dühöngött rajta, hogy volt, amikor hússzor is rátört naponta. Fogadalmat tett, hogyha felgyógyul, háromszor zarándokol el Szentkútra. Meggyógyultan tette meg az első útját.
08.15. Fiklotzky Józsefné hálaadásának időpontja, aki nagy lázból gyógyult fel. Még gyönge volt, de már láztalan, amikor hálát adott.
1736.
Szentiványi György, Nógrád megye alispánja elmondása szerint egy társasággal érkezett Szentkútra, ahol a beteg lábai meggyógyultak. A társaságból az egyik ifjú szidalmazni kezdte a katolikusokat és Szentkutat, aki hazaérve olyan beteg lett, hogy véglegesen legyengült.
1737.
Egy asszonynak (Jászberény) a szájából, orrából és a füleiből olyan bűz áradt, mintha a teste belül oszlásnak indult volna. Mindenki lemondott arról, hogy meg fog gyógyulni. Sokat gondolkozott a mulandóságon és megfogadta, hogyha felépül, akkor elzarándokol Szentkútra. Meggyógyult, betartotta fogadalmát. Szentkúton, Nagyboldogasszony napján elvégezte az ájtatosságát s szentmisét mondattatott Kovini János cisztercita lelkésszel.
1767.
08.12-13. Szentmihályi Mihály boconádi plébános, egri kanonok, Palai alsó kerületének Vice Esperese évekig tartó betegségben szenvedett, derékfájás kínozta. A szentkúti vízben való egyszeri fürdése után megszabadult szenvedéseitől.
1769.
Egy nemes menyecske lánya (Debrő) üldözési mániában szenvedett. Megszökött otthonról, az erdőben futkosott. Az ápolói Szentkúton kétszer megfürdették és a lány teljesen felépült a betegségéből.
1771.
Szelitzky Márton-nak (Boconád) a gyomra fölött tojásnyi daganat keletkezett. Gyógykezelése sikertelen volt. Szentkútra zarándokolt és a szent vízben megfürdött, melynek hatására megszabadult a daganattól. Volt neki egy 10 éves lánya, Klára, akinek rút szemölcsökkel volt tele a keze. A lány néhányszor megmosta a kezét a szent vízben és a szemölcsök eltűntek.
1772.
Vitézlő Ország József heves-megyei szolgabíró özvegyének olyan váltóláza volt, amit az orvosok nem tudtak elmulasztani. Szentkútról vizet hozatott, ami éjjel meg is érkezett. Azonnal ivott belőle és reggel gyógyultan kelt fel. A szent vízről onnan tudott, hogy lány korában Szentkúton megmosdatta a kellemetlenül fájó fülét, aminek hatására a fájdalom elmúlt.
1783.
09.13. Csima Erzsébet lányának a szemén ótvartól származó hólyag támadt. A szent kútnál szabadultak meg a betegségtől.
1793.
Nemes Tártzi Erzsébet Zemplén megyéből érkezett Szentkútra. Az istentisztelet alatt hideglelésbe esett. Kísérőnője kivezette a kúthoz, vizet itatott vele, aminek hatására meggyógyult, többé vissza sem kapta a bajt.
Kumala András (Szentandrás) féloldali szélhűdésben szenvedett. Szentkúton gyógyult meg.
Pázmándi Pál (Tarnaméra) negyednapi hideglelése gyógyult meg Szentkútnál.
Odorinszky Júlia szepességi vak nőt Szentkútra hozták. Négy hétig tartózkodott itt és a látását visszanyerte.
1794.
Ganitzky Didák a szembajából gyógyult ki Szentkúton.
1824.
Nemes Veres Mártonné (Heves) lánya meszesgödörbe esett s megvakult. Tizenöt heti vakság után Szentkúton kapta vissza látását. Később a lány beteg lett, az egyik karja is megbénult. Ismét elhozták Szentkútra és itt meggyógyult.
1844.
08.14. Asztalos Márton (Eger) 17 éves fiú és Révai Anna (Kál) 15 éves lány születésük óta némák voltak. Szentkúton, a kegykép előtt megszólaltak, búcsúsok tömege között.
1845.
Ujhelyi Antal (Endrefalva) mészáros súlyos betegen hozatta el magát Szentkútra, ahol megfürdették, aminek hatására meggyógyult.
Györki András (Besnyő) köszvény által összezsugorodott lábai Szentkúton gyógyultak meg.
1847.
Kobela Mátyásné (Jászalsószentgyörgy) három tanú előtt kijelentette, hogy az orvosok köszvény által megnyomorított lábain nem tudtak segíteni. Kínjában kuruzslókhoz fordult, de semmi nem segített. Eljött Szentkútra, lábait megfürdették, aminek hatására a saját lábain tudott járni.
1851.
Martin Katalin (Mezőkövesd) lábait köszvény húzta össze, nem tudott járni. Szentkútra vitték pünkösd napján a szülei, berakták a fürdőbe és együtt imádkoztak. Ezután a lány újra bírt járni. Jó fél óráig tartott, amíg a templomba értek hálát adni, mert annyi ismerős akarta látni a gyógyult lányt.
1852.
08.02. Schvachulai György (Balassagyarmat) jegyző családostul érkezett Szentkútra hálát adni, ugyanis a jegyző lányának, Annának a szemei évekkel ezelőtt kisebesedtek és megvakult. Az orvosok nem tudtak rajta segíteni. Több évig volt vak, amikor egy parasztasszony azt ajánlotta, hogy hozzanak vizet Szentkútról, az majd segít. Kinevették őt. Később az anya szemei is elkezdtek fájni. Átgondolta a történteket s elküldte az egyik szolgájukat Szentkútra vízért. Az anya és a lány megmosták szemüket a vízzel s mind a ketten meggyógyultak. Elzarándokoltak Szentkútra, ahol az anya, saját akaratára tanúk előtt elmondta a történetüket.
1853.
05.15. Jacsó Erzsébet néma lányt az anyja elvitte Szentkútra. Négyszeri fürösztés után a Szűz szobra előtt könyörgött az anya, majd beültek misére. Úrfelmutatáskor felkiáltott a lány: “Isten! Mária!” és e pillanattól tudott beszélni. Később férjhez ment és évenként eljárt Szentkútra.
1873.
Salgó János Esztergom egyházmegyés pap, nagysallói esperes-plébános betegségéből – amit sem Korányi doktor, sem Wagner doktor nem tudott diagnosztizálni – gyógyult meg Szentkúton.
1888.
Salgó János másodszor is meggyógyult Szentkúton, immár előrehaladott korában. Előtte esperesként iskolákat látogatott, úgy tolták fel a kocsira és úgy segítették le. Az orvosok nem tudták, hogy köszvény vagy ízületi csúzrohamok voltak-e.
1893.
Kis Jánosné (született Antal Erzsébet) (Kál) 12 éven át volt beteg, sebes volt a teste. Szentkútra érkezett és a szent víz meggyógyította.
1898.
Gáspár Judit (Mezőkövesd) idegrángásos betegségben szenvedett. Szentkútra érkezvén meggyónt, áldozást mutatott be, amiknek hatására meggyógyult.
1905.
Csirke Balázs és Fejes Anna (Jászladány) polgárszülők Viktória nevű lányának 3 éves korában a bokái megdagadtak, majd a lábai sorvadni kezdtek és a bénulás jelei mutatkoztak. Nem bírt sem állni, sem járni. Két évig hasztalan kezelték Pesten, csak egy járókeretet kapott. Az anya Szentkútra jött áldozócsütörtökön, fohászkodott a Szűzanyához. A szent vízből merített és hazavitt belőle. Megmosdotta a lány lábait, miközben imádkoztak. Négyszer locsolgatta a beteg lábakat, majd elindult kifelé. Visszafordulva nem látta a lányát, csak a járókeretet. Megijedt, kereste a lányt, akit a szomszédban talált meg, ahogy vígan szaladgált játszópajtásaival. Az anya azóta évente eljárt Szentkútra a fiaival.
1906.
Szatmáry Pál (Gyöngyös) hajdú fél éves fiának szemére véres vadhús nőtt, utána egy évig vak volt. Az apa elvitte a fiút Szentkútra és a kegykép előtt könyörgött a gyógyulásért. Imája közben üvegrepedés szerű hangot hallott, a kegykép üvegén vércseppek voltak. A gyermeke szeme is vérzett, felrepedt a véres hártya. Innentől kezdve látott a fiú, aki egy év alatt teljesen felépült, később kőműves iparos lett.
1925.
03.20. Szentkútra érkezett Kakukk Andrikó Ferenc (Vizslás), aki 1916-ban vonult be a hadseregbe. A világháború borzalmainak hatására súlyos idegbajt kapott. Gyógykezelték a katonai kórházakban, de betegen tért haza. Nem tudott már három hónapja aludni, a kimerültségtől az elmeháborodás jelei mutatkoztak rajta. Eltávozott hazulról, bolyongott, így érkezett Szentkútra, ahol a zárda főnökétől munkát kért. A zárdafőnök biztatására a férfi egy teljes napon át a templomban imádkozott, majd este teljesen gyógyultan jött ki a templomból. Mintha a fejét és egész testét vasabroncsok szorították volna, amiknek nyomásai az imák végeztével egy csapásra megszűntek. Este evett, majd másfél napig aludt. Haza ment, megnősült, két gyermeke született.
1926.
07.13. Papp Jánosné (Dombegyháza) 20 évi betegségéből gyógyult fel Szentkúton, Szent-Antal búcsú napján.
1927.
06.13. Matuz Jánosné 9 évig trartó betegségéből gyógyult fel Szentkúton.
07.13. Ternován György 10 évig tartó betegségéből gyógyult fel Szentkúton.
1928.
06.13. Darvasi Ferencné 5 évig tartó betegségéből gyógyult fel Szentkúton.
10.14. Egy szegény özvegyasszonynak (Csécse) és a lánya érkezett Szentkútra. A lány előzőleg rút beteg volt, bűz áradt a orrából és szájából, nem lehetett vele meglenni egy szobában. Az anyja a lányt orvosokhoz vitte, Pesten már műteni akarták, de ezt végül nem engedte az anya. Inkább imádkozott, s október kilencedikén, hajnal háromkor azt halotta, hogy “Most gyógyítja meg a szentkúti Szűzanya a lányodat.” Felkeltette a lányát, s ő tényleg gyógyultan ébredt fel. A következő vasárnap zarándokoltak el Szentkútra.
1929.
06.13. P. Vass Jánosné 4 évig tartó betegségéből gyógyult fel Szentkúton.
06.15. Ágoston László (Kecskemét) 32 éves napszámos családi körben ebédelt. Villám csapott a házba és a férfit a földre sújtotta. Jobb lába és egész bal oldala megfeketedett, csak a jobb kezét tudta mozgatni. Bevitték a kórházba, de az orvosok nem tudtak vele mit kezdeni. A szerencsétlenség előtt egy héttel a férfi húga Szentkúton járt s vitt haza magával szent vizet. Ezzel a vízzel megmosdatta a bátyja végtagjait és a feketeség nyomban eltűnt, a férfi teljesen felépült. Vasárnap elment a templomba hálát adni, ahol a története többeket megérintett, megfogadták, hogy minden évben elzarándokolnak Szentkútra.
1932.
Koncz Györgyné (Kecskemét, Nyíri utca 16.) vízibetegséget kapott, ágynak dőlt, ahonnan öt évig nem tudott felkelni. Az utolsó kilenc és fél hónapban már mozdulatlan volt, így a lábán a hús már a csontig lerohadt, reménytelen volt a gyógyulása. Az utolsó napjaiban hoztak neki 1-2 liter, majd teherautón három hektoliter szentkúti vizet, amit iszogatott és a lábait locsolta vele. A lábsebén kezdett kifolyni a testéből a víz, majd kis idő múlva meg is gyógyult. Az orvosa álmélkodva fogadta el a csodát.
06.13. Rapos Pálné 3 évig tartó betegségéből gyógyult fel Szentkúton.
1933.
09.08. Gulyás Anna (Adács, Temető utca 189.), 15 éves lány érkezett Szentkútra, Kisasszony ünnepén. Előző év augusztus tizenhetedikén egy szög ment a lábába, aminek hatására a lába megdagadt, sebe elgennyesedett. Otthoni és budapesti kórházakban kezelték, de se röntgennel, se operációval nem találták meg a betegsége okát, gyógyszerek sem segítettek rajta. Édesanyja biztatására Szentkútra ment, ivott a vízből, öntözgette a lábát. A második leöntéskor nagy fájdalmat érzett és egy fekete vonal tűnt fel a lábfejében, ami kifelé jött. Kiderült, hogy ez egy szög, amit végül kézzel vett ki.
1934.
06.13. Gordos Józsefné 18 évig tartó betegségéből gyógyult fel Szentkúton. Árvai Andrásné 4 évig tartó betegségéből gyógyult fel itt ugyanezen a napon.
1935.
05.27. Id. Bicski József 3 évig tartó betegségéből gyógyult fel Szentkúton.
1936.
08.10. Fülemile Jánosné (Miskolc, Szövő utca 4.) hölgynek rosszindulatú daganat támadt a mellében. Három orvos vizsgálta meg, műtétet ajánlottak, be is utalták a Diósgyőr-vasgyári kórházba. Volt otthon szentkúti vize, amiből egy zsebkendőre csepegtetett, majd a kendőt a daganatra helyezte. Másnapra lényegesen kisebb lett a daganat, három nap múlva el is tűnt.
1937.
08.07. Seres Ferenc (Mesterszállás) 37 éves földmunkás Kunszentmártonról egy csapattal érkezett Szentkútra. Mind a két lábán véres gennyel folyó nyílt sebek voltak hét éve, de már 18 éve elkezdődtek a bajok. 1921-ben Dr. Bugyik István mesterszállási orvos oltásokkal begyógyította a sebeket, de a fájdalom nem szűnt meg. 1930-ban ismét folyni kezdett a váladék, naponta többször kellett kötést cserélni. Annyira legyengült, hogy már szinte járni sem bírt. A célhoz érve ivott és lábait megmosta a Szt. István forrásnál (mivel a Szt. László forrásnál nagyon sokan voltak). Új kötést rakott rájuk. Megszűnt a fájdalma, még a hegy tetejére is felment a világító keresztekhez. Este, imádkozás után levette a csizmáit és a lábait újra akarta kötni, látta, hogy meg voltak gyógyulva. Még a kissé elpusztult csontok is rendbe jöttek, csak egy kis folt maradt a sebek helyén, ami később szintén eltűnt.
09.08. Kis Szabó József (Vezsenye) vendéglősnek háborúban szerzett lábdaganata volt, ami sok fájdalmat okozott neki. Egyik bécsi kórházban sem tudtak rajta segíteni. Szentkútra ment, ahol a lábait a szent vízzel mosdatta. Fájdalmát mintha elvágták volna, a daganat három nap múlva eltűnt.
1991.
Zsíros László (Benczúrfalva) 1945 májusában hadifogságba esett. Megfogadta, hogyha élve kiszabadul, minden évben elzarándokol Szentkútra. 1947. június 25.-én érkezett haza. 44 év múlva kint volt a temetőben, ahol úgy megfájdult a térde, hogy le kellett ülnie. Az orvos megállapította, hogy víz volt rajta, öt-hat kezelés után sem enyhült állapota, tavasztól már alig bírt járni. Műtéti beavatkozást javasoltak, de az operáció előtt 74 évesen elindult gyalogosan (pedig autót is ajánlottak neki) szécsényi zarándokokkal, fogadalma szerint Szentkútra. A márkházi templom mellett szeszt adtak, hogy mossa le térdeit, de a víz eltűnt a lábából. Még ő segített később a többieknek a hosszú gyaloglás alatt.
1997.
László, 50 év körüli fogorvos 1983. február 7.-én autóval ment rendelni. Kilépve az autóból egy hóból fedett kátyúra lépve megcsúszott, elesett. A kezeiben fogakat tartott, ezeket védve esett el úgy, hogy jobb lába boka felett lötyögősre törött. Azonnal megműtötték, majd decemberben ismét, a csípőjéből ültettek át csontot a lábába. 1984-ben kivették a szegecseket, s 1994-ig görbe lábbal élt. Ebben az évben a törés helye sipolyozni kezdett, a csont gennyezve ürült. Megműtötték, de a beteg rész sipolyos maradt. Természetgyógyászhoz is járt Kecskemétre, de az sem segített, további műtétek voltak kilátásban. 1996 óta jártak Szentkútra, 1997-ben Márk atya és később Márton atya is azt tanácsolta, hogy a lábát szentkúti vízzel mosogassa. Ő két hónapig mosogatta is, a nyílás kezdett beszűkülni, megszűnt a váladékozás. 2000-ben már hetente háromszor hat órát dolgozott álló lábbal.
1998.
Egy asszonynak (Budapest) idegrendszeri eredetű magas vérnyomása volt, ha előre hajtotta fejét, vérzett az orra. Az orvosok nem tudtak rajta segíteni. Szentkútra jött imádkozni a lányával s gyógyultan távozott.
Egy Marianna nevű lánynak agydaganata volt. Amíg Budapesten műtötték, addig Szentkúton imádkozott érte négy barátja több órán keresztül. A műtét sikerült s a kontroll vizsgálaton az orvos álmélkodott, alig hitte el a gyors gyógyulást.
1999.
08.14-15. Hérics Istvánné, Erzsébet (Fertőszéplak) Kapuváron dolgozott, ahol az egyik munkatársnőjének, Lindának fájt a gyomra. Erzsébetnek volt szentkúti forrásvize (18 éves, de még teljesen jó), amit megitatott vele. Linda teljesen meggyógyult, s olyan vidám lett, mintha kicserélték volna. Elzarándokolt Erzsébettel Szentkútra, s együtt virrasztottak.
