XIV. század

XIV. század eleje

A verebélyi templomot két oldalt kibővítették egy-egy 4 méteres mellékhajóval. Az északi hajó sekrestye, a déli csontház (osszárium) lehetett.

A koragótikus templom és a később kibővített templom aránya.

1331.

Veréb Pál váci kanonok lett, Vereb Demeter Szentkúton élt. Verebélyben már volt állandó pap.

György Deák de Vereb több birtokát is elzálogosította azért, hogy fia, Péter kiváló oktatást kapjon. Ez a nevelés később busásan megtérült, Veréb Péter magas pozícióba került az évek során, a település feljesztésében nagy szerepet vállalt.

1348.

Veréb Péter segítségével a település vásártartási engedélyt nyert el, aminek hatására megépült egy piac. A búcsúsok vallási útjuk mellett ezentúl a vásárt is meglátogatták. Elkezdődhetett volna a falu gazdasági fellendülése, de ezt meggátolta a következő év.

1349.

Európában kitört a nagy pestisjárvány, ami elérte a falut is. Olyan mértékű volt a halálozás, hogy a falu elnéptelenedett.

A falu birtokosa ekkoriban Vereb Lőrinc volt, aki sikeresen túlélte a fekete halált. A járvány elmúltával újra elkezdte benépesíteni a települést.

XIV. század második fele.

A verebélyi templom déli mellékhajójának nyugati oldalába egy fél méter átmérőjű eklézsiasztikus napórát karcoltak, ami az ima-időket mutatta. Érdekesség, hogy ilyen típusú óra ekkoriban Magyarországon nagyon ritkának számított.

1360.

Veréb Péter (Péter mester) Erdély alvajdája lett.

1368.

Veréb Péter serege Erdélyben harcba keveredett Bazarád László (Vlajko oláh vajda) csapatával. Az Iloncsa folyó melletti mocsarakban Péter olyan súlyosan megsebesült, hogy lemondott a vajda címről. Hazatért Verebélybe, majd később a szentkúti forrásvíz segítségével meggyógyult. Ez a gyógyulás meghatározta a település jövőjét.

1380.

Veréb Péter a gyógyulását megháláva nagy építtetésekbe kezdett. Verebélyben a templomot olyan mértékben kibővítette, hogy a környéken nem volt párja sem méretében, sem kialakításában. Az építkezés 1400 körül fejeződött be.

Az új gótikus, immár háromhajós templom nem csak méretében, hanem művészi igényességében is messze kimagaslott a környék nevezetességei közül. Fehér, aranyozott kődíszítmények ékesítették, falai festettek voltak, gyönyörű ablakok díszítették. A főhajó a két mellékhajó felé emelkedett, a hajókat külön-külön tetők fedték. A mellékhajók kápolnaként funkcionáltak, így három szentélye is volt a templomnak, mindegyikben egy-egy falazott oltár állt. A templom nem rendelkezett toronnyal, falazott alapú, fából épült haranglábat építettek a főhajó mellé.

A templom többszöri újjáépítés utáni mai kinézete.
díszitő elemek
harangláb

A települést számos zarándok kereste fel. A nagy számú gyóntatások miatt a templom mellett kolostort is építettek, ahol Veréb Péter is imádkozott és elmélkedett fehér ruhás, valószínűleg pálos szerzetesekkel. A kolostor méreteit, pontos elhelyezkedését ma már csak ásatásokkal lehetne megállapítani, szinte teljesen eltűnt. Köveit széthordták, helyén a mai temető fekszik.

A kolostor melletti völgyben gyümölcsös kertet alakítottak ki, ezt a helyet még a XX. században is a “barátok szilvásának” hívták.

Bizonyos elképzelések szerint a templom felett építették meg a Vereb család kastélyát, a templom alatti völgyben pedig szálláshelyek, ipari épületek állhattak. Ezek az épületek szintén nyomtalanul eltűntek.

A Baranya-megyei búcsúsok évenként Nagyboldogasszony napján 60 db vágómarhát s több hordó bort szoktak szállítani a verebélyi kolostor számára, ami mutatja, mekkora mértékű volt a kis falu látogatottsága – egy városnak is erényére vált volna.

Szentkúton környezetrendezés folyt: a forrásvíznek árkot építettek, sziklaáttörést csináltak és utat vágattak, a szerzeteseknek halastavat alakítottak ki.

Veréb Péter az építkezéseken túl gondoskodott a szerzetesekről is, jövedelmének egy részét lekötötte számukra.

1398.

Szabad, országos vásárok tartására kapott engedélyt Verebély, ezzel együtt Nagyboldogasszonyi búcsút is kapott Zsigmond királytól. Ez igen figyelemreméltó kiváltság volt, egy mezővárosi jog megadásával volt egyenértékű. A vámszedést nem vezették be, ami nagy mértékben megkönnyítette az emberek életét és a kereskedelmet.

1399.

Veréb András váci kanonok lett.

1400.

Veréb Péter elérte, hogy IX. Bonifác pápa Nagyboldogasszony ünnepének előestéjén, napján és másnapján teljes búcsút engedélyezzen Verebélyben, ahol 12 pap gyóntathatott ezen a három napon át. Egy ilyen engedélyt nehezen adnak meg, de a búcsújáró hívek tömege meggyőző indok volt. Két búcsúengedély is volt, a verebi templom és immár két kápolnája, illetve egy az altemplom számára. Ez utóbbi valószínűleg a tiribesi részen lévő kis, újjáépített templomra vonatkozhatott.

Bár a település mérete ekkoriban nem érte el a jelenlegi nagyságát, de a fénykorát ezekben az időkben élte. Az ide érkező zarándokok elámultak a hatalmas és díszes templom kinézetén, a hozzá tartozó épületek felszereltségén, a vám nélküli piac szabadságán és nem utolsó sorban a búcsújárók tömegén. Mindezeket csodálatos természeti környezetben tudták élvezni, egy erdős hegyek által közrefogott, kanyargó kis patakkal átszelt medencében. A település melletti sűrű erdőn átkelve ráadásul elérték a gyógyerejéről híres szent kutat is.

A hozzászólások jelenleg ezen a részen nincs engedélyezve.