1514.
Júniusban fegyvert fogott parasztok érkeztek a településre, nagy riadalmat keltve feldúlták Verebélyi János birtokos házát. Ezek után tovább mentek Pásztóra, s ott összecsaptak egy négy megyéből verbuválódott nemesi sereggel. A véres csatában a parasztok vereséget szenvedtek.
1544.
A Török Birodalom hódítása nyomán a térség is török kézbe került. A települést a hatvani szandzsához került, új nevet kapott: Verebil. A törökök hatalmas pusztítást okoztak, ahogy végigsöpörtek a falun. Romba döntötték a Vereb-kúriát, a templomot és a kolostorokat, a tiribesi altemplomot. A szentkúti fakápolnát felgyújtották.
A pusztítást követően a búcsújárásokat a törökök betiltották. A hívők életüket féltve kis csoportokban vagy egyedül jöttek, néha sikerült különleges engedélyt szerezniük egy-egy alkalomra, de az utóbbit ritkán és nehezen adták meg. A gyér számú zarándok egyenesen Szentkútra, a forráshoz ment, Verebélyben minden romokban hevert.
1548.
Verebély (Verebil) az idei adóösszeírásban teljesen elpusztult helységként szerepel. A templomboltozat beomlott, a tetőszék elpusztult, csak a düledező falak maradtak meg, melyeket lassan elkezdett visszahódítani a természet.
1550.
Tíz család élt Verebélyben (Bozsik Tamás, Nagy Mihály, Fijas Dimitri, Madaráz Filip, Simon Antal, Hajós Antal, Madaráz Pál, Varga Lőrincs, Fekete János, Sándor Tomás).
Ekkoriban volt egy vízimalom is, valószínűleg a Zagyva és a Szentkút-patak akkori találkozásának környékén.
1552.
Ismét törökök pusztítottak a faluban.
1554.
A település teljesen elpusztult helyiségként szerepel egy összeírásban.
1572.
Sárközy János és édesanyja, özv. Sárközy Mihályné tulajdonában volt – többek között – a tiribesi birtok is, amit ebben az évben átengedtek Verebélyi Jánosnak.
1578.
Az ez évi adóösszeírásban a település még mindig teljesen elpusztult helységként szerepel. Az iraton Tóth-Verebély néven hivatkoznak a falura.
1598.
Verebélyi János Tiribes után Verebély földesura is lett. A faluba lassan elkezdtek ismét beköltözni.