1902.
Az Almássy család segítségével megalakult a Hangya. Itt volt a falu kereskedelmi, szórakozási központja.
1906.
Az Almássy család lóvontatású aratógépet vásárolt. A falusiak megijedtek, hogy munka nélkül maradnak, ezért kiverték a gép fogait.
1910.
A múlt század végén elpusztult szőlők helyén begazosodott, elhanyagolt állapotba kerültek a földek. Az emberek a mezőgazdaságtól az ipar felé fordultak. A környező településekről sokan a tengeren túlra vándoroltak, Verebélyből ketten mentek ki: Kormos József új állás reményében, Himler Márton főleg kalandvágyból.
A lakosság száma: 1148 fő.
1911.
Megalakult a faluban a Hitelszövetkezet, a későbbi orvosi lakás helyén működött egészen 1944-ig.
1913.
Egy szélvész a verebélyi templom oromfalát ledöntötte.
1914-1918.
Az első világháború alatt a hadügyi kormány a szentkúti kegytemplom három nagyobb harangját elvitette, csupán a legkisebb maradt meg. A faluból 148-an vonultak be, 33-an nem tértek vissza. A halottak emlékét a verebélyi templom melletti hősök keresztje őrzi.
1914-1916.
A verebélyi templomot a barokkból visszaalakították gótikus stílusúvá. A Műemlékvédelmi Bizottság pénzén a ledőlt oromfalat restauráltatták, dr. Lux Kálmán építész, restaurátor vezetésével. A kórus boltozatszakaszai át lettek építve, kontyolt faszerkezetű tetőt kapott és egy huszártorony is épült.
1916.
Megalakult az Önkéntes Tűzoltótestület 16 fővel.
1919.
A Tanácsköztársaság alatt Verebélyi István volt a verebélyi direktórium elnöke. A pásztói városházából kihoztak egy fekete koporsót sarló és kalapács rajzzal, amit elvittek az Almássy kastélyba. Itt beszédet mondtak majd befalazták a koporsót, jelképezve a burzsoázia temetését. A birtokot felosztották nincstelenek között.
A szentkúti fürdő összes mozgatható elemét ellopták. A menedékházak ablakait, ajtóit is elvitték.
A Tanácsköztársaság bukása után a földek visszakerültek az Almássy családhoz. Verebélyi Istvánnak hosszabb ideig bujkálnia kellett.
1920.
Martin Himler, egy a faluból kivándorolt, USA-ban élő vállalkozó Kentacky megyében egy bányásztelepülést alapított. A települést a tudtán kívül Martinville-nek nevezték el, pedig az volt a terve, hogy a kis falu neve Mátraverebély lesz.
“De meg akartam mutatni az anyámnak, hogy nem hiába hitt bennem, és elképzeltem, milyen büszkén és boldogan fogadja majd, ha egyszer a magyar Mátraverebélyben az amerikai Mátraverebélyről kap levelet.”
A település jelenlegi neve: Beauty.
Egy kb. 1840-ben Visznek település részére készült orgona került a verebélyi templomba.
A lakosság száma: 1250 fő.
1921.
Az Almássy család tiltakozása ellenére az Alsójárás dűlőben (ma Rákóczi út) 20 darab házhelyet osztottak ki, megindult az építkezés.
1924.
Tamás Krizánt ferences szerzetes lett Szentkút gondozója, restauráltatta a szentkúti templomot, a kolostort lakható állapotba rakatta, négy új harangot rendelt, befedette a kutat.
Verebélyben megnyílt a posta, bevezették a telefont a községházára.
1925.
Szlezák László harangöntő mester harangot készített Szentkút számára.
1926.
Négy egész-éjjeli és négy fél-éjjeli közvilágítást kapott Verebély.
XI. Pius pápa az év minden napjára teljes búcsút engedélyezett Szentkúton. Szlezák László újabb harangot öntött Szentkút részére, Tamás Krizánt szentelte fel.
1927.
Kialakították a mai Damjanich utat 102 házhellyel és egy sportpályával. 1928-ban indult az építkezés.
A faluban megkezdődött az orvosi rendelés. Az első orvos dr. Gonda László lett, akinek még nem volt orvosi lakása, id. Verebélyi István-nál lakott.
Újabb harangot készített Szlezák László:
Isten dicsőségére és a hajdani nagy Magyarország győzhetetlen Királyának, Szent Lászlónak tiszteletére adományozta a búcsús hívek serege 1927. Öntötte: Szlezák László harangöntő Budapest. Szent László könyörögj érettünk, megalázott szenvedő magyarokért! Sűlya: 509,5 kg.
1928.
Almásy István Szentkutat az Anyaszentegyháznak engedte át, így a fejlesztés, fennmaradás biztos alapokra került. Verebélyt és Tiribest Sztrada Gyuláné, Kányást Nagy Ferenc vásárolta meg tőle. Ezzel véget ért az Almássy-korszak.
Verebélyben felparcellázták a Kisrétet, a Kenderföldön építkezés indult. Megépült az első járda az alsó iskolától a Benus féle házig.
Melaccho Péter műkőkészítő hét szentséget ábrázoló, domborműves, 7 csapos kútfödést épített a szent kút fölé. A tetején lévő szoborkompozíció a néma pásztorfiú meggyógyítását ábrázolja, az oldalán lévő hét csap pedig a hétszentséget. A forrás vizét egy szivattyú nyomja fel a domboldalon lévő 4500 literes tárolóba, ahonnan csövön érkezik le a csapokhoz.
Újabb harangot öntött Szlezák László Szentkút számára:
Isten dicsőségére és a magyarok Nagyasszonyának tiszteletére ajánlják e harangot az igazságtalanul megcsonkított, megalázott Mária országának egy jobb jövőben bizakodó gyermekei. Vedd kedvesen szentkúti csodatevő Szűzanyánk szerető gyermekeid ezen áldozatát. 1928. Magyarország Pátronája zárd szivedbe népedet! Mentsd meg nekünk kegyesen a Rád bízott örökségedet! Öntötte: Szlezák László Budapest. Súlya: 1210 kg.
A verebélyi templomba istentisztelet alatt villám csapott, tűz ütött ki. A fazsindelyes tető teljesen elpusztult, a templom leégett.
1929.
Hívők adományából és az Országos Műemlékvédelmi Bizottság segítségével a verebélyi templomot szegényesen kijavították, egy nagy cseréptető került a tetejére.
Májusban Szentkutat természeti kár érte. Mogyoró nagyságú jégeső zúdult a településre, amit egy félórás zápor követett. A közeli hegyekből olyan mennyiségű víz zúdult a településre, hogy a völgyben már árvízzé duzzadt. A nagy erejű vízfolyam 20-30 mázsás sziklákat mozgatott meg, több száz éves fákat csavart ki, kerítéseket rombolt le, állatokat sodort el, teljesen elöntötte a földeket. A katasztrófa során számos épület megrongálódott, a víz a templomba is behatolt.
1930.
A lakosság száma: 1467 fő.
1930-as évek.
A szentkúti zarándokok száma elérte az évi 200 ezret. A település feletti hegy tetejére világító keresztet állítottak.
1931.
A szentkúti vizet a Földtani Intézet vegyelemezéssel megvizsgálta s megállapította, hogy a forrásból kitűnő, egészséges víz fakad.
1932.
A zarándokok adományaiból megépült Szentkúton a nagy Lourdes-i barlang oltárral, szentségházzal. Falán az imák meghallgatására emlékeztető, több nyelven is olvasható hálatáblák találhatók. Az építkezésnek köszönhetően már több ezer ember előtt lehetett tartani szabadtéri miséket.
A szentkúti összeomlott kápolna falazatát és a fürdő maradványait eltakarították.
1933.
Mátraverebély önálló lelkészség lett, Szentkút elszakadt Nagybárkánytól, Verebélyhez csatolták.
Szentkúton felépült a kálvária kápolna.
1934.
Stoffek Albin a Szentkúti templomba mennyezeti festményeket készített.
Hollós Endre két mellékoltárkép festett a templom számára (Szent Anna és Páduai Szent Antal).
Verebélyben plébánia épült.
1936.
A település megvette az un. “Kéhn” épületet, az iskola ide költözött. Ez lett a felső iskola.
1937.
Ebben az évben már 44 búcsúsokkal teli különvonat érkezett a településre.
1938.
A mátraverebélyi templom tetejét az MVB pénzén Látzay Fritz Oszkár restauráltatta. Hódfarkú natúr cserép került a régi helyére.
38 különvonat érkezett Verebélybe (ebben az évben csak Budapestre és ide adtak különvonatokat).
Az amerikai magyarok egy barokk stílusú színezüst szentségmutatót adományoztak a szentkúti templomnak.
Roznik Kázmér szerint a szentkúti forrás pusztulófélben van, viszont a víz évekig eltartható, baktériummentes. A régi halastavat kialakító zárógát még látható volt.
Varjasy László tanár szervezésével megalakul Verebélyben a modellszakkör, ami később a falu kiemelkedő sikerű klubjává vált. A tagok számos díjat nyertek, kiváló helyezéseket értek el.
1940.
Árvíz pusztított Verebélyben.
A lakosság száma: 1579 fő.
1941.
A Hangya nagytermében megépült egy kisebb színház, színpaddal, öltözővel. A következő évben már moziként is működött, egészen 1988-ig.
1943.
A második világháborúban a Don-kanyarban vívott harcokban három verebélyi születésű honvéd hunyt el (Lászlók János, Zagyi Lajos, Zagyi István).
1944.
A háború alatt a faluból egy személyt deportáltak: özv. Bauer Mártonné (Himler Katalin) idős korcsmárost, aki zsidóként volt nyilvántartva. Férje az első világháborúban halt meg a keleti fronton, ő maga egy kis kocsmát vezetett, a falusiak Mamónak, Tejesasszonynak becézték.
09.27. Gyuláról kiegészítő zászlóalj érkezett Szentkútra. A katonák elfoglalták a Mária-házat, a menedékházakat és a kolostort. A verebélyiek az általános mozgósításnak nem tettek eleget, vagy ha el is indultak, útközben leszakadoztak és visszatértek. Ellenálltak a szarvasmarha-elhajtás parancsnak is.
11.15.
12.17. Megérkezett a faluba a német hadsereg. A Tátra tér mögötti kertekben felállítottak két ágyút, a szomszédos völgyben két harckocsijuk állt. A szentkúti elágazásnál is voltak állásaik, a Bükk-völgyi patak feletti hídnál nagyobb ágyúik. A Gömör-tetőn kiváló elhelyezéssel telepítettek egy géppuska fészket, ami hatásosan védte a település szűk bejáratát. A vasutat felszaggatták, tönkretették. A délről érkező frontvonalat több napra megállították.
Két magyar katonát, akik szökni akartak, átöltözés közben agyonlőttek a plébánián. Két nap múlva a községháza udvarán egy Gál nevű sámsonházi lakost megkínoztak, aki belehalt a vallatásba. Az volt a bűne, hogy agyonlőtt egy német katonát, aki a méhészetét fosztogatta.
12.19-20. Mivel a frontvonal megakadt, a támadók bevetették a tüzérséget, a németek szintén. Repülőgépekkel is támadtak, a lakosság a pincékbe bújt. A két napos tüzérségi tűzben több épület is találatot kapott, Verebélyi János és Mengyi József lakosokat szilánk találat érte, utóbbi sajnálatos módon belehalt a sérüléseibe.
Az oroszok a Farkaslyuk felől kikerülték a jól beágyazott géppuska állást és behatoltak a településre. Átfésülték a házakat, de a németek időközben már elmenekültek, gyalogsági harcra nem került sor. A géppuska fészket végül repülőgépről semmisítették meg.
5 szovjet és 7 német katona esett el. Két szovjet, egy német katona és a két lelőtt magyar szökevény a falu temetőjében nyugszik.
Szentkúton további küzdelmek folytak, itt egy német és hat szovjet katona esett el. A németek végül Kisterenye irányába távoztak. A harcok alatt a szentkúti lakók közül senkinek nem esett baja, az épületekben sem keletkeztek jelentős károk. A szovjetek három napig maradtak, távozásukkor minden mozdítható dolgot magukkal vittek.
Később Szentkúton takarítás közben egy verebélyi lány aknára lépett és meghalt, egy búcsús fiatalember pedig megsebesült. Kiderült, hogy a németek körülbelül száz aknát raktak le a búcsútéren és a menedékházak között, amik további nyolc ember halálát okozták. Később a rendház két lakója hatástalanította az aknákat.
1948.
A Verebély és Szentkút között elhelyezkedő Kányáson elkezdődött a nagyüzemi szénkitermelés. A bánya miatt számos egyforma bányászházat építettek. A házakat az itt dolgozó bányászok és családjai lakták be.
1949.
A lakosság száma: 1810 fő.
1950.
A kommunista rendszer elzavarta a szerzeteseket Szentkútról (Tamás Krizant, Csiszár Teodór, Szabó Brúnó, Roznik Rajnér). A település állami tulajdon lett, csak a kegytemplom és a Lourdes-i barlang maradt az egyház tulajdonában. Az államosításkor jegyzőkönyvet vettek fel, amiből kiderült, hogy a templomon és a Lourdes-i barlangon kívül volt még ott egy régi és egy új kolostor, a Mária otthon. Az eredeti 30-ból csupán 21 menedékház maradt meg.
Kányáson megnyílt a 330 méter mélységű Kányás- vagy másképpen Béke-akna. A bányát és a szomszédos bátonyterenyei vasútmegállót levegőben haladó csillerendszerrel kötötték össze. A hegyekből drótkötélpályán haladó szerelvények vitték le a szenet a vasútállomáson lévő silóba, majd tértek vissza üresen a bányába.
1951.
A Salgótarjáni Szénbányák Vállalatnak lettek kiutalva a szentkúti kolostorépületek és a menedékházak. A vállalat bérbe adta a kolostor egy részét az egyháznak. A menedékházakat jelképes áron a bányászok megvásárolhatták, de elég rossz állapotban voltak, ezért lebontották őket, anyagukat elhordták. Egy maradt meg a temető mellett, amit az egyház megvásárolt egy bányásztól.
1952.
12.18. Verebélyben megalakult Rády Györgyné, Bárkányi Olga vezetésével az úttörők tánccsoportja. Járási és megyei versenyeket nyertek, 1954. december 18.-án az országos döntőt is megnyerték. Az utolsó versenyük 1962-ben volt, ahol egy kalocsai lakodalmas tánccal arattak nagy sikert. A tánccsoport később, 1972-ben Kasza Gáborné, Mancika vezetésével alakult újjá.
1953.
Verebélyben, a Tátra téren megépült egy harangláb.
1956.
Az 56-os forradalom a falun is nyomot hagyott.
10.27. Fiatalokból álló csoport felgyújtotta a kultúrház könyveinek egy részét, leverték a vörös csillagokat, ledöntötték a szovjet emlékművet, megrongálták a szovjet katonák sírját, majd Kányásra vonultak.
10.28. A Nagybátonyi Szolgáltató Vállalattól Bogyai Vilmos három embert bízott meg azzal, hogy alakítsák meg a településen a munkástanácsot: Berecz Károly, Kormos Károly és Schöffer Péter.
10.29. Mintegy 50 fő megválasztotta az üzem 32 fős munkástanácsát és a 7 fős intézőbizottságot. A munkástanács elnöke Kormos Károly, elnökhelyettese pedig Szabó Lajos lett (a tagok közül csak Rádi Andrást és Tímár Károlyt ismerjük név szerint). Megalakult a bányaüzemi őrség Rádi András parancsnoksága alatt az alábbi ismert tagokkal: Jávor Géza, Nagy János, Pál József. Schöffer Péter MÁVAUT igazgató megtarthatta a posztját, a munkástanács ellenőrzése mellett.
Megtartották a községben a forradalmi tanács választását. A mintegy 300-350 jelenlévő egy kb. 35 fős forradalmi testületre bízta a falu irányítását, az addigi tanácselnököt leváltották. A forradalmi tanács elnöke Benus György lett. A hatalom átadását és átvételét dr. Benkó János, a megyei tanács dolgozója irányította. A forradalmi tanács tagjai lettek többek között: dr. Benkó János, id.Gáspár József, Lengyel Lajos, Surányi András, Tóth István, Varjasy László tanár, Verebélyi András iskolaigazgató, Verebélyi István és Verebélyi Lajos.
A falusi nemzetőrség parancsnokának Jakubovics Jánost választották. A nemzetőrök vadász- és céllövő puskákkal lettek felszerelve. Ezeket a községi vadászoktól és a helybéli Szabadságharcos Szövetségtől szerezték. Az őrség tagjai vigyázták a falu rendjét és őrizték a gabonaraktárt.
11.01. A falu dr. Benkó Jánost delegálta a járási forradalmi nemzeti bizottság alakuló ülésére, aki a megalakult forradalmi testületnek is tagja lett.
11.05-08. Az iskolában szünetelt a tanítás.
11.20. A Kányási Bányaüzem dolgozói Szabó Lajost delegálták a másnap megalakuló tröszti munkástanácsba, ahová be is választották, a 15 fős testület öttagú intézőbizottságába is.
12.08. A salgótarjáni megtorló sortűzben egy verebélyi lakos hunyt el: Kosléder László (22 éves, nős, asztalos). Friss házasok voltak, a felesége (Oláh Manci) éppen gyereket várt, aki a következő év nyarán meg is született (Máriának nevezték el).
A forradalom leverése után az alábbi megtorló intézkedések történtek:
- Dr. Benkó János: Tagja volt a község forradalmi tanácsának, illetve a járás forradalmi nemzeti bizottságának. Eljárás nem indult ellene.
- Benus György: A falu forradalmi tanácsa elnökének választották. Eljárás nem indult ellene.
- Jávor Géza: Szúpatakon szervezte a FKgP-ot, tagja lett a bányaüzem nemzetőrségének. Közbiztonsági őrizetbe vették.
- Kormos Károly: a Kányási Bányaüzem munkástanácsa elnökének választották, tagja volt az egyik Budapestre utazó küldöttségnek. Rendőri felügyelet alá került.
- Lengyel Lajos: A falu forradalmi tanácsának volt a tagja. Közbiztonsági őrizet alá helyezték, illetve 800 Ft kártérítésre kötelezték.
- Nagy János: Tagja volt az üzemi nemzetőrségnek, állítólag az irodájában lévő munkásmozgalmi képeket a földhöz vagdosta és összetaposta. Más ügyből kifolyólag ítélték el.
- Pál József: Tagja volt a Kányási Bányaüzem, illetve Kisterenye község nemzetőrségének. Közbiztonsági őrizetben került.
- Rádi Andor: Tagja volt a Kányási Bányaüzem munkástanácsának, illetve parancsnoka a bányai nemzetőrségnek. Eljárás nem indult ellene, de az üzemtől elbocsátották.
- Surányi András: Tagja volt a község forradalmi tanácsának. Rendőri felügyelet alá helyezték, illetve 800 Ft kártérítésre kötelezték.
- Szabó Lajos: A Kányási Bányaüzem ideiglenes munkástanács elnökhelyettese és a tröszti munkástanács és intézőbizottság tagja volt. Rövid időre őrizetbe vették.
- Tímár Károly: tagja volt a Kányási Bányaüzem munkástanácsa intézőbizottságának. Eljárás nem indult ellene.
- Verebélyi István: A falu forradalmi tanácsának a tagja volt. Rendőri felügyelet alá helyezték.
1958.
Kányáson megalakult egy bányatelepi iskola. A tanítás egészen 1974-ig tartott, amikor a lecsökkent diákszám miatt az intézményt be kellett zárni. Verebélyben megépült a 75 férőhelyes óvoda.
Verebélyben elkészült a települést kettészelő 21.-es főút.
1959.
A szentkúti kolostorban szociális otthon épült, amit az egyháznak adtak bérbe. Verebélyben megalakult a Termelőszövetkezet. Az Almássy kastélyt oktatási intézménnyé alakították át.
1960.
Verebélyben megépült a tűzoltó szertár.
A lakosság száma: 2542 fő.
1961.
Három éven át tartó alapos régészeti feltárás és falkutatás vette kezdetét a nagyon rossz állapotban lévő verebélyi templomnál. A munkálatokat Czeglédy Ilona neves régész vezette. Fontosabb eredmények között volt Verebi Péter megtalált sírja az északi hajó keleti végén, 5 üres sírkamra, egy gótikus oltáralap, illetve a legelső templom alapjai.
Kis József dokumentumfilmet készített Szentkútról, mely szakmai és közönségsikert aratott. A film egy kétnapos szentkúti zarándoklatot követ végig.
1962.
A falu modellezőinek eredményeit elismerve Verebélyben, a Kőszirt alatt tartották meg a megyei bajnokságot. A következő évben szintén a településen rendezték meg a versenyt.
Megépült az orvosi rendelő.
1963.
Folytatódott a verebélyi templom helyreállítása.
Verebélyben ismét árvíz pusztított. A faszerkezetű Zagyva-hidat átépítették, erősebb, tartós híd került a helyére. A híd szekrénykeresztmetszetű, Freyssinet-rendszerű építmény (Kaposvár után Magyarországon ez volt a második ilyen jellegű híd). Hasonló, 20 méteres nyílással rendelkező utófeszített hidakat csak kivételesen építettek, pl. vasúti átjárók felé. Kísérleti jelleggel, az évente előforduló nagy hozamú áradás miatt választották ezt a típust, mert így a megáradt patak át tud folyni a nagy méretű nyíláson.
1965.
Az Almássy kastély szomszédságában megépült az új, hat tantermes iskola.
Ismét kiömlött a Zagyva.
1966.
A szentkúti remetebarlangokat az Országos Műemlékvédelmi Hivatal helyreállítatta.
1968.
A már működő verebélyi modellező szakkör átalakult klubbá. Ez volt a község legeredményesebb közössége, sorozatban nyerték a különböző versenyeket, többször övék lett az “Élenjáró” cím. 1972-ben Nagy Gábor verebélyi modellező F1-A kategóriában országos bajnok lett, maximális eredménnyel. 1981-ben Tösmagi Szilárd lett országos bajnok.
1986-ban a serdülő országos bajnokságon Vernyik László első helyen, Gortva Attila második helyen végzett kisgumis kategóriában. 1992-ben a serdülők országos bajnokságán Lőrincz Szabolcs országos bajnok lett, a csapatversenyt Mátraverebély nyerte meg (Lőrincz Szabolcs, Bottyán Viktor, Zagyi Máté, Kormos Zoltán).
1996-ban Bottyán Viktor országos bajnok lett IFI CO2-es kategóriában. 1997-ben Zagyi Máté ifjúsági gumimotoros kategóriában lett országos bajnok.
05.26. A szentkúti kegytemplomot felszentelték. Felfestették a belső falakra a 12 apostolra emlékeztető 12 aranykeresztet.
1970.
A lakosság száma: 2998 fő, ebből Kányás lakosainak száma elérte az 522 főt.
04.26. A szentkúti templom Basilica Minor (kisebb bazilika) címet kapott VI. Pál pápától, amit Szabó Imre püspök hirdetett ki.
VI. PÁL pápa az esemény örök emlékére.
A magyar nemzet mekkora kivételes tiszteletet és ragaszkodást tanúsít a Boldogságos Istenanya iránt, kitűnik a neki szentelt számos templomból, melyek azokon a tájakon állnak. Gyakran művésziek és dicső a nevük, az oda zarándoklók nagy száma miatt. Valóban ezek közé kell sorolnunk az Istennek szentelt Boldogságos Szűz Mária mennybeviteléről, a nép nyelvén Mátraverebély – Szentkútnak elnevezett szentegyházat. Amikor az Esztergom érsekség megyés püspöke, a papjai és hívei kérését, és kívánságát tudtunkra adva azt kérte, hogy ez a szent templom emeltessék a kis bazilika rangjára, úgy találtuk, hogy ez a hívek javát szolgálná. Meghallgatva tehát ez ügyben az istentiszteleti gyűlést, ezzel a levelünkkel, és apostoli hatalmunknál fogva a jelzett szentegyházat kis bazilika címével és rangjával ékesítjük s egyben reméljük, hogy a Boldogságos Szűz Máriához bizalommal menekülő keresztények megnyerik a várt segítséget és vigaszt. Megadjuk ugyanis a velejáró jogokat és kiváltságokat megőrizve mégis, ami a 1968. július 6-án kiadott “De titulo basilie minoris” határozat értelmében megőrizendő. Semmilyen ellenkező akadály nem merülhet fel. Úgy akarjuk pedig, hogy mindez amit kihirdettünk, szilárd és jogerős, és most és a jövőben is gyümölcsöző legyen.
Kelt Róma, Szent Péternél, halászgyűrű alatt, pápaságunk hetedik évében.
A cím által engedélyezve lett – egyéb hitrendi dolgokon kívül – a Szentszéket jelképező két kulcs ábrázolásának a joga a zászlón, pecséten, felszerelési tárgyakon.
1971.
A verebélyi templomban filmet forgattak, a György barát c. alkotás egyik jelenetét. A film Fráter György életéről szól, a faluban játszódó jelenet a Váradi békekötést mutatja be. A filmben a verebélyi templom a békekötés helyszínéül szolgáló nagyváradi székesegyházat testesíti meg.
1973.
A verebélyi templom számára Máriahegyi János Szt. Pétert és Szt. Pált ábrázoló szobrokat készített. Az iskola Madách szobrot kapott, id. Szabó István Kossuth-díjas művész alkotása.
1974.
A szentkúti templom padlózata alatt egy díszes fakoporsós sírt találtak, Fabricius Julianna felirattal.
1976.
A Nógrád Megyei Tanács az egyháznak tulajdonította a szentkúti kolostor földszintjét és az emelet egy részét, a bérleti jogviszony megszűnt.
1978.
Két éves munka után megépült az árvízvédelmet segítő verebélyi víztározó.
Az eredeti tervek szerint épült volna egy 200 fős üdülő épület, 100 fős kajak-kenu csónkaház, 45 fős túraevezős csónakház és egy 30 fős horgásztanya is. A gát mögötti területre tavat képzeltek el, de a terv végül nem valósult meg, nem töltötték fel vízzel a gát mögötti területet. A Zagyva folyását csak árvízveszély idején korlátozzák a kapuk lezárásával, egyébként a patak akadály nélkül átfolyik a gátrendszeren.
1980.
A lakosság száma: 3054 fő.
1981.
A verebélyi templomi kórus alatt és a teraszra rácsok készültek Komjáthy Attila neves építész tervei alapján. Hollós Endre festő megfestette a templom képeit és elkészítette a mellékoltárokat.
1983.
Felderítetlen lopás történt, a szentkúti templomból elvitték az összes ékszer-ajándékot (kb. 80 aranylánc, medálok, gyűrűk, fülbevalók).
A verebélyi templom huszártornyát Jakubovics Gábor építőmérnök irányítása alatt újjáépítették, a nyugati kontyolást felújították. A Tátra-téren lévő harangláb olyan rossz állapotba került, hogy le kellett bontani, a harangok a templom huszártornyába kerültek.
Megépült az Alsójáráson egy kis focipálya. Itt régen istálló állt, a pálya szélén megmaradt a régi fal az állatok kikötésére használt fémkarikákkal együtt.
1989.
Dr. Paskai László bíboros-prímás, esztergomi érsek visszaadta a szentkúti kegyhelyet a Kapisztrán Szt. Jánosról elnevezett ferences rendtartománynak.
A kányási bányát lezárták, a kitermelés megszűnt.
1990.
A lakosság száma: 2399 főre csökkent.
1997.
Új világító kereszt került Szentkútra egy pásztói házaspár jóvoltából.
1998.
Szentkúton új kolostor épült, a szociális otthont visszaadták a Rendnek.
2000.
Bár ez a történet itt véget ért, a falu továbbra is változik, a XXI. század számos újdonsággal lepte meg a helyieket, a zarándokokat és a turistákat.
