Mátraverebély (Szentkút) története
(A kezdetektől 2000-ig)
Kezdetek
Ha az utazó a déli pusztaságról érkezik a Mátra és a Cserhát lábaihoz, már távolról látni fogja a hegyeket, melyek az út során végig ott fognak lebegni a föld felett, mint valami délibáb. Az út széles völgyeken keresztül halad át, időnként szinte érintve az egyik vagy másik, egyre nagyobb hegyek oldalát. Az út jobb és bal oldalán kisebb-nagyobb települések helyezkednek el, melyek időnként felkúsznak a meredek oldalakra. Tovább haladva a hegyek egyre közelebb kerülnek, mind a Mátra, mind a Cserhát felől – hol az egyik oldal, hol a másik oldal kerül karnyújtásnyira. Az utazó végül ott találja magát a két hegység találkozásánál, egy szűk bejáratnál, ami mögött Mátraverebély település ősi földje őrzi saját történelmét.
A hegyek által közrefogott völgyben, a Zagyva patak mentén a verebélyi térség fontos kereskedelmi útvonalon feküdt, lakott vidék volt már a honfoglalás előtt is. Szentkút ellenben sokáig őserdő mögé bújt kis terület volt, nehezen lehetett megközelíteni, lakói nem voltak.
1180-1666: Vereb család
A besenyő nép 896-ban érkezett a mai Magyarország területére, szétszóródtak, a törzsek területeket kaptak. Vereb kagán (Vereb vezér) nevéhez két település is köthető: a fejér-megyei Vereb és a bars-megyei Verebély.
1180-ban érkezett meg a mai Mátraverebély vidékére Vereb kagán ükunokája, Vereb Stefanus, akit a falu alapítójának / névadójának tartanak. A Vereb család volt a település meghatározó arca, fejlesztették a falut, Szentkúton fakápolna, Verebélyben templom épült.
1666-1758: Átmeneti időszak
Vereb János után Csicseri Oremusz Ambro, majd a Keczer család birtokába kerültek a földek. Később az állam, majd a pásztói cisztercita apátság lett a tulajdonos.
1758-1928: Almássy család
1758-ban Almássy János megvásárolta a mátraverebélyi vidéket, innentől kezdve az Almássy család volt a település birtokosa. A család segítségével megépült a szentkúti templom, újjáépült a verebélyi templom, megépült a magtár, felépítették többek között az Almássy-kastélyt, illetve számos fejlesztést valósítottak meg.
1928 után
Az Almásy-család eladta a birtokait. 1950-ben a kommunizmus a települést állami birtokba sorolta. Számos, erre a rendszerre jellemző fejlesztés valósult meg, megépült az iskola, óvoda, orvosi rendelő és egyéb infrastruktúrák.
2000-ig
A falu a rendszerváltozás után elszegényedett, a 2000-es évekre fokozatosan elvesztette régi és dicső fényét. Ám a jövő újabb meglepetéseket tartogat, a varázslatos vidéknek eddig is voltak mélypontjai és dicső pillanatai, a kerék forog tovább.
