1703.
Megkezdődött a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc. A verebélyi birtokos Keczer család a felkelés pártjára állt.
1705.
01.22. II. Rákóczi Ferenc a seregével Verebélybe érkezett, egy hétig itt tartózkodtak. Rákóczi fontos hadi döntéseket hozó haditanácsot tartott a faluban, majd a sereg tovább vonult Eger irányába.
A hívők szerettek volna Szentkúton építtetni egy olyan helyet, ahol lehet misét mondatni. Aki tudott, adakozott. Az így összegyűjtött adományt Almásy János felesége kiegészítette és a Kálvária-dombon kőkápolnát építtetett az ottani fakápolna helyére.
Az új kápolnát a hívők ajándékaiból szerelték fel. Ekkor helyeztek el itt egy fából faragott, barokk, golgotai jelenetet ábrázoló szoborcsoportot is, mely a mai napig Szentkúton található.
A kápolna legfőbb dísze egy kegyszobor volt, ami a Szűzanyát ábrázolta bal kezében a királyi jogarral, karján a kis Jézussal, utóbbi bal kezében az országalmát tartva. A szobor eredete nem tisztázott, egy elképzelés szerint a legendában szereplő némaságából felgyógyult csordás gyermeke hozta és állította Szentkút mellé. Egy másik elmélet szerint amikor a XVI. századi hitújító program elérte a pásztói cisztercita rendet és megszűnt a rendházuk, ezt a szobrot kimenekítették és itt a remetéknél rejtették el.
A szobor a mai napig Szentkút legfőbb dísze, számos ruhája van, alkalmanként újra öltöztetik.
1998-ban a szobrot nagyítóval megvizsgálta Dr. Bodor Imre régésztörténész és Bodorné Szent-Gály Erzsébet faszobrász-restaurátor. A szobor feltehetően hársfából készült tömör alkotás. Eredetileg barokk öltöztető szobor lehetett. A színe valószínűleg zöld volt, mai festését feltehetőleg 1851-ben kapta. Szűz Mária haja valódi emberi haj. Ékkövekkel díszített, aranyozott koronapárt viselnek, amiket később Almásy Gedeon adományozott Szentkútnak. Rovarkárosodás nem érte, festése ép. Talapzata alsó felületén egy latin felirat található, amit valószínűleg a második világháború alatti fosztogatás miatt, menekítéskor írhattak rá azonosítás végett:
STATUA MIR VERA. SZENTKÚT 1944.
Ami itt áll, az valóban a csodatévő szobor.
Ekkoriban épült meg az a kálvária (keresztút), ami a mai napig létezik Szentkúton.
1709.
Szabó Máté hatvani várkapitány a saját pénzén újjáépítette a verebélyi, romos állapotban lévő templomot. Nagyon nehéz dolga volt, mert rengeteg pénzt felemésztett az építkezés, többször szinte teljesen kifogyott a vagyonából.
Végül sikerült a helyreállítás, a falakat támpillérrel erősítették meg, a csúcsíves boltozat helyett új készült, a belső oszlopok újraépültek, finom faragású és fényesre csiszolt kődíszítményeket helyeztek el. A régi hármas tető helyett egy közös, nagy, fazsindelyes tető fedte le a három hajót. A templom oromfalába feliratot véstek:
Perillustris ac generosus Dominus Mathaeus Szabó Capitaneus Hatvaniensisi in honorem Magnae Matris restaurari curavit 1709.
Újraépítette vitéz és nemzetes Szabó Máté, a hatvani vár kapitánya, a Nagyasszony tiszteletére 1709-ben.
1710.
Szentkút gondozói ekkoriban már a ferencesek voltak. Nagy Jánosnak, a tartományfőnöknek kérésére az 1258-as búcsúengedélyt megújították, XI. Kelemen pápa teljes búcsút engedélyezett Verebély helyett immár Szentkútra, a kőkápolnához.
1711.
A Rákóczi szabadságharc bukásának évében Keczer András is kegyvesztett lett, a verebélyi birtok az államra szállt.
1714.
Szentkút ismét Kisterenye gondozása alá került, Lukovics Márton kisterenyei plébános elkezdte összeírni a szentkúti csodás gyógyulásokat.
1715.
10 háztartást számoltak össze a településen.
1720.
20 háztartást számoltak össze a településen.
1722.
Zakariás Mihály és Maák János remeték Szentkúton új kerítést építettek és kútfedést készítettek.
1728.
A verebélyi templom kórus alatti padlózatát meg kellett javítani. A munka közben megtalálták a Bethlen kálvinista hajdúi által lemészárolt és később ide temetett katolikusok maradványait.
1731.
Veinpocher százados a szentkúti kápolnának ezüst szent edényeket adományozott.
1733.
A pásztói cisztercita apátság megváltotta a mátraverebélyi birtokot, 25 évre szóló szerződéssel.
1735.
Benkovics Mihály cisztercita jószágkormányzó Szentkúton azt tapasztalta, hogy a két ott lakó remetén kívül más nem foglalkozik a búcsúsokkal, ezért sűrűn kijárt miséztetni. Kérte az áthelyezését Szentkútra, amit ebben az évben meg is kapott. Az engedély mellett gazdasági segítséget is kapott, illetve nagyobb búcsúk idején kisegítést is küldtek. A búcsúsokkal érkező papság megvendégeléséhez Wellehrád apátság küldött asztali felszerelést, majd a negyvenes évektől gazdaságilag is függetlenítette a búcsújáróhelyet a pásztói kormányzótól, látva, hogy a Benkovicsnak engedélyezett majorság a környező földdel jól kielégíti a hely igényeit.
Benkovics sok utánjárással és nagy munkával összegyűjtötte a település történetére vonatkozó adatokat, leírta a szentkúti csodás gyógyulások eseteit is. Adományt kezdett gyűjteni, hogy egy, a helyhez méltó templom épülhessen. Haláláig itt élt csendes magányosságban. Jó húsz éves munkájával új életre lendítette az ország egyik legjelentősebb zarándokhelyét.
1749.
25 lakót számoltak össze a településen.
XVIII. század közepe.
A termett gabona raktározása céljából számos vermet építettek Verebélyben, a templom alatt is volt egy hosszú pince. Utóbbiról később kiderült, hogy olyan hosszú volt, hogy nem lehetett végig menni rajta a levegő hiánya miatt, út közben a gyertya kialudt. A mai napig nem tudni, hogy milyen mélyre hatolt ez a vájat.
1753.
Bellágh Ádám Antal remete lett Szentkúton, később ő lett a hely gondozója, számos fejlesztést hajtott végre.
1755.
A szentkúti kőkápolna ebben az évben már romos állapotban volt.
1756.
Benkovics Mihály átadta az adományokból gyűjtött pénzt Almásy János országbírónak, hogy Szentkúton templom épülhessen.
1757.
Bellágh Ádám Antal saját kezűleg több apró cellát vájt a szentkúti barlangok mellé. A barlangok így már tíz, részben összefüggő helyiségből álltak. Volt két kápolna előcsarnokkal, hálókamrák, konyha, étkezőhelyiség, illemhely.
11.12. Benkovics Mihály elhunyt Szentkúton, a Boldogságos Szűz Mária oltár előtt van eltemetve. Sajnos nem érhette meg az általa is nagyon várt templom megépítését. Bellágh Ádám Antal lett a terület gondozója.
1758.
01.01. Almásy János megvásárolta a verebélyi birtokot a cisztercita apátságtól. Elkezdődött az Almássy-korszak.
03.05. Almásy János a Benkovics Mihály által összegyűjtött adományokból elkezdte megépíttetni a szentkúti templomot.
1763.
Befejeződött a szentkúti templom építése Almásy János és Bellágh Ádám Antal felügyelete alatt, utóbbi a munka elkészülte után elhagyta a települést.
A templom barokk stílusú, kéttornyú épület, hossza 27,5, szélessége 17,5 méter. A nyugati oldalhoz kapcsolták az Almásy sírboltot, ahol idős fákkal benőtt, padokkal ellátott térség van – jó idő esetén itt tartották (és tartják a mai napig) a szabadtéri szentmiséket. A templom keleti oldalához épült egy ferences rendház is.
A főoltár a 18. századi Mária-kegyszobor, ezen felül még két oltár található, az egyik Szent Annát, a másik Páduai Szent Antalt ábrázolja.
A sekrestye mellett négy szoba is épült. A templom bejárati ajtaja felett az Almássy és a Vereb család címere látható.
1764.
Gyorsan híre ment a nagy léptékű építkezéseknek, Nagyboldogasszony előestéjén Szentkúton már több, mint tizenötezer zarándok vett részt. Nem is tudott mindenki meggyónni, hiába érkeztek külön plébánosok, a 20-25 pap nem volt elég.
1765.
Almásy János halálának az éve. Szentkút és Verebély nagyon sokat köszönhet neki, az ő fejlesztéseinek köszönhetően zarándokok ezrei látogatták a kis települést.
1767.
07.06. Meghalt Dobát Jozafát, aki az utolsó szentkúti remete volt (a huszadik századig). A templom feletti hegyoldalban található remetelakokban élt, sírkeresztjét a templomban, a kórus alatt balra helyezték el a falban.
Itt nyugszik Jozafát fogadalmas testvér, Remete Szent Antal apát rendjéből. Meghalt 1767.-ben.
1776.
Thassy Rózsa úrnő (Kada Pál, Heves megyei alispán felesége) új, fából készült főoltárt építtetett a verebélyi templomnak. 16 szobor díszítette az oltárt.
1777.
Zeller Sebestyén rézmetszetet készített a szentkúti kegyhelyről. A munka 14 évig tartott.
A pecsét felirata: Szent Antal apátság pecsétje. Remeték Rendje.
1780-90.
II. József magyar király, aki hírhedt volt a szerzetesrendek megszorításairól, a szentkúti ajándéktárgyakat összeíratta és beszedette (arany, ezüst, gyöngy és drágakövek). Elvitetett 38 darab gyógyulásokat ábrázoló festményt is. A búcsút csak egy napra engedélyezte, így a távoli búcsúsok már nem tarthattak búcsújárást Szentkútra. Erősen lecsökkent a zarándokok száma.
A török idő előtt volt Szentkúton egy fürdőnek használt kis létesítmény, ez adta az ötletet, hogy épüljön egy új, hideg-meleg vizes fürdő. A zarándokok a fürdő ürügyén újra eljöhettek a településre, kijátszva ezzel a szigorú tilalmat. A fürdőt később további helyiségekkel bővítették, a betegek a szigorítás megszűnte után is rendszeresen használták.
1781.
01.19. Gróf Batthyány József prímás hozzájárulásával Szentkút lelkipásztori ellátását a továbbiakban a ferences rend biztosította, a nagybárkányi plébánia joghatósága alatt.
1782.
VI. Pius pápa megújította és kiterjesztette az 1710-ben kapott búcsúengedélyt.
1783.
Az Almássy-ak megbízásából Adam Haag mesterember Szentkúton barokk boltozat építésébe kezdett a templomi szentély fölött.
1784.
474 lakót számoltak össze a településen.
1789.
A verebélyi templom ismét romos állípotba került. A fából készült tető és padló a díszes oltárral együtt leégett, a templom belsejét cserjék lepték el.
1797.
Szentmihályi Mihálynak megjelent egy könyve Szentkút történetéről. Ebben szerepelnek képek, köztük egy rézmetszet, ami Szentkút legrégebbi ábrázolását tartalmazza:
XVIII. sz. vége.
A verebélyi templomot immár barokk stílusban újjá építették. Ismét volt temploma Verebélynek.
Megépült Tiribesen a Magtár. Befogadó képessége alapján ez volt Nógrád megye egyik legnagyobb ilyen gazdasági épülete. 12 nagy és 14 kisebb silót tartalmazott, ezen kívül rendelkezett egy nagy méretű padlással.
