A Vereb család olasz mesterekkel elkészíttetett egy lourdes-i barlangot a sűrű erdő mögött található Szentkúton. A hegyoldalban további, lakhelynek szolgáló barlangokat is vájtak. Ezekbe az üregekbe költözött Vereb Henche fia, aki remeteként élte itt az életét. Később pálos rendű remeték laktak itt, de már ferences szerzetesek is látogatták a helyszínt.
Tiribesen román stílusú kis templom épült.
A településre délről két hegy által között közrefogott kis szorosban lehetett bejutni. A bejáratnál lévő keleti hegyre, a Gömör-tetőre egy kisebb várat építettek. A vár alatti völgyet Vereb Henche-ről neveztél el (Henche, Hencse, Hecse).
1205.
Veréb Henche várispán lett.
1210 körül.
Szentkutat évente már nagy számú zarándok kereste fel, ezért Veréb Henche elhatározta, hogy megépíttet egy templomot a sok hívőnek. Mivel Szentkút sűrű erdő mélyén, nehezen megközelíthető helyen volt, ezért Verebély községben épült meg a kegytemplom. Faragott kövekből épített, román stílusú kis épület volt. A bejárata a nyugati oldalon volt, bélletes (fokozatosan szűkülő kapusorozatokból álló) ajtóval rendelkezett. Déli és keleti oldalon három résablakkal rendelkezett.
Szentkútról sem feledkeztek meg, ott egy kisebb fakápolna épült.
1227.
Veréb Henche lett Verebély birtokosa.
1231.
Vereb Imre Szentkútra költözött, pálos remete lett.
1241-42.
A hírhedt tatárdúlás elérte a települést is, nagy pusztítást végeztek. A verebélyi templomot lerombolták, a tiribesi kis templommal együtt.
1250 körül.
Egyházasverebi János a településen élt.
1250-1280.
Évente ismét számos zarándok kereste fel a települést, szükségessé vált a tatárok által lerombolt templom újjáépítése. A hívők száma az előző évekhez, évtizedekhez képest jelentősen megnőtt, ezért egy még nagyobb épületre volt szükség.
Az új épület alapja a már itt levő régi, romos templom volt, amiből egy nagyobb koragótikus templomot építettek. Hossza kívülről 38 méter, szélessége 18 méter volt. A főhajót a régi templom helyén emelt szentélytől egy diadalív választotta el, a szentélyben gótikus szárnyas oltár helyezkedett el, a falakat freskók díszitették. A nyugati oldalon csúcsíves bejárati kapuval rendelkezett. A bejárat mögött egy csigalépcsőn megközelíthető karzatot építettek, mely felett egy torony állt.
1258.
Szentkút és a verebélyi templom búcsús engedélyt kapott.
1290.
A “verebi forrás” egy okmányban “ad fontem Vereb” néven szerepel, itt jelenik meg először a “Szentkút” elnevezés.
