XVII. század

1604.

A Bocskai István féle felkelésben részt vevő protestáns hajdúk érkeztek a faluba. Feldúlták Tiribest, a katolikusokat mind kivégezték. A holttesteket később egy János nevű szentkúti remete temette el a romos verebélyi templom hajójába és a szintén romos kolostor pincéjébe.

1605.

A kolostor és templom romjaiból kis harangöntő műhelyt létesítettek, ahol megöntötték a legrégebbi magyar feliratos harangot, az újjáépítendő verebélyi templom harangját.

GAG GERGEI VEREBELI HARANK MISERICOR DI C A 1605

Ekkoriban kezdődött el a templom lassú rendbe tétele, a harangok elhelyezése.

1624.

Megpróbálták újra felépíteni Verebélyt a lehetőségekhez képest, de a török agresszió miatt nem sikerült. A törökök folyamatosan járőröztek a vidéken, minden fajta építkezést újra leromboltak, a lakókat vagy megölték, vagy elvitték foglyoknak. Eszterházy Miklós nádor katonai segítséget kért a település ujjáépítése miatt.

1631.

A törökök több falut – köztük Verebélyt is – felégettek, az állatokat elhajtották, a lakosok közül sokat rabként vittek el. Később a törökök ismét fosztogattak, de ekkor már Verebély lakói ellenálltak, így a törökök elkerülték a települést – még így is nyolc másik falut kifosztottak.

1640 körül.

Koós Pál három gyermeke is meggyógyult Szentkúton, ezért ő hálából megjavítatta a kút fedelét. Ez akkoriban nem volt egyszerű, mert a török hódoltságban nehéz volt katolikus hittel kapcsolatos engedélyt szerezni – az apa sikerrel járt. Sajnos nem tartott sokáig a javítás, az elkészített fedelet később a protestánsok lerombolták.

1646.

A verebélyi templom javítása, újjáépítése befejződött. Az eredeti pompáját már nem érte el, de a szegényes lehetőségek adta körülmények között ez egy kisebb sikernek volt tekinthető. Sajnos a templom később ismét romos állapotba került.

1660.

A kisterenyei plébánosok gondozása alá került Szentkút.

1666.

12.26. Az Erdélyben élő Vereb János elzálogosította birtokait Csicseri Oremusz (Ormós) Ambrónak, köztük Verebély-t és Tiribes-t is. Ezzel elérkezett a Vereb család uralkodásának a vége.

1685.

A török uralom vége, a település felszabadult az elnyomás alól. Szlávok költöztek Felvidékről Verebélybe, a Tátra téren telepedtek le. Szláv nevek: Gortva, Benus, Zagyi, Jakubovics.

1688.

A verebélyi templom több éve elhagyatott, üres, ismét romos állapotban van, a belsejében bokrok, fák nőttek.

1690.

Csicseri O. Ambró halálának éve. Nem voltak leszármazottai, Verebély a Keczer-család birtokába került.

A törökök visszavonulásuk közben 1685-ben felgyújtották a fontos jelentőségű szolnoki fahidat. Az 1690-es években a hidat újjáépítették, a faanyagot a szentkúti erdőből nyerték.

A szentkúti erdőből újjáépített szolnoki fahíd egészen 1906-ig állt a Tiszán, ekkor egy jégzajlás végleg elvitte.

Szentkutat ezidáig sűrű erdő borította, csak nehezen és felkészülten lehetett eljutni oda. A rengeteg fa kivágása utat nyitott a külvilág és a kis település között.

1700.

XI. Kelemen pápa kivizsgáltatott néhány szentkúti csodás gyógyulást, megvizsgáltatta a szentkúti aranykereszt történetét, ezeknek a valódiságát elfogadta. Teljes búcsút engedélyezett Nagyboldogasszony előestéjére. Ez ismét fontos kiváltságnak számított, egy ilyen búcsú elnyerését csak igazán alapos indokok után adják meg.

A hozzászólások jelenleg ezen a részen nincs engedélyezve.