1604.
A Bocskai István féle felkelésben részt vevő protestáns hajdúk érkeztek a faluba. Feldúlták Tiribest, a katolikusokat mind kivégezték. A holttesteket később egy János nevű szentkúti remete temette el a romos verebélyi templom hajójába és a szintén romos kolostor pincéjébe.
1605.
A kolostor és templom romjaiból kis harangöntő műhelyt létesítettek, ahol megöntötték a legrégebbi magyar feliratos harangot, az újjáépítendő verebélyi templom harangját.

Ekkoriban kezdődött el a templom lassú rendbe tétele, a harangok elhelyezése.
1624.
Megpróbálták újra felépíteni Verebélyt a lehetőségekhez képest, de a török agresszió miatt nem sikerült. A törökök folyamatosan járőröztek a vidéken, minden fajta építkezést újra leromboltak, a lakókat vagy megölték, vagy elvitték foglyoknak. Eszterházy Miklós nádor katonai segítséget kért a település ujjáépítése miatt.
1631.
A törökök több falut – köztük Verebélyt is – felégettek, az állatokat elhajtották, a lakosok közül sokat rabként vittek el. Később a törökök ismét fosztogattak, de ekkor már Verebély lakói ellenálltak, így a törökök elkerülték a települést – még így is nyolc másik falut kifosztottak.
1640 körül.
Koós Pál három gyermeke is meggyógyult Szentkúton, ezért ő hálából megjavítatta a kút fedelét. Ez akkoriban nem volt egyszerű, mert a török hódoltságban nehéz volt katolikus hittel kapcsolatos engedélyt szerezni – az apa sikerrel járt. Sajnos nem tartott sokáig a javítás, az elkészített fedelet később a protestánsok lerombolták.
1646.
A verebélyi templom javítása, újjáépítése befejződött. Az eredeti pompáját már nem érte el, de a szegényes lehetőségek adta körülmények között ez egy kisebb sikernek volt tekinthető. Sajnos a templom később ismét romos állapotba került.
1660.
A kisterenyei plébánosok gondozása alá került Szentkút.
1666.
12.26. Az Erdélyben élő Vereb János elzálogosította birtokait Csicseri Oremusz (Ormós) Ambrónak, köztük Verebély-t és Tiribes-t is. Ezzel elérkezett a Vereb család uralkodásának a vége.
1685.
A török uralom vége, a település felszabadult az elnyomás alól. Szlávok költöztek Felvidékről Verebélybe, a Tátra téren telepedtek le. Szláv nevek: Gortva, Benus, Zagyi, Jakubovics.
1688.
A verebélyi templom több éve elhagyatott, üres, ismét romos állapotban van, a belsejében bokrok, fák nőttek.
1690.
Csicseri O. Ambró halálának éve. Nem voltak leszármazottai, Verebély a Keczer-család birtokába került.
A törökök visszavonulásuk közben 1685-ben felgyújtották a fontos jelentőségű szolnoki fahidat. Az 1690-es években a hidat újjáépítették, a faanyagot a szentkúti erdőből nyerték.

Szentkutat ezidáig sűrű erdő borította, csak nehezen és felkészülten lehetett eljutni oda. A rengeteg fa kivágása utat nyitott a külvilág és a kis település között.
1700.
XI. Kelemen pápa kivizsgáltatott néhány szentkúti csodás gyógyulást, megvizsgáltatta a szentkúti aranykereszt történetét, ezeknek a valódiságát elfogadta. Teljes búcsút engedélyezett Nagyboldogasszony előestéjére. Ez ismét fontos kiváltságnak számított, egy ilyen búcsú elnyerését csak igazán alapos indokok után adják meg.